A mai napom egészen jól indult, a nőgyógyászatra jöttem dolgozni, 7-re, majd telefonált doktor úr, hogy nem tud bejönni, mert megbetegedett, így kiértesítettem a betegeket, akik jöttek, szóltam nekik, hogy ma sajnos nem tudjuk ellátni, és új időpontot adtam nekik. Őszintén már rám fért a pihenés, mert két hete folyamatosan a sebészeten voltam, ahol egy új lányt tanítok be, amivel nem lenne gond, csak mindent el kell neki magyarázni, én meg szeretek a gépnél ülni, dolgozni, csinálni a dolgomat a saját tempómban, így meg, hogy mindent el kell magyaráznom egy nap négyszer-ötször, több napon keresztül, kicsit fárasztó, főleg most, hogy egyébként is fáradékony vagyok és néha ezt a nyolc órát is nehéz túlélni. Egyébként ezt leszámítva minden rendben van, február 15-én megyek 12 hetes ultrahangra, akkor kérek igazolást is a családi adókedvezményhez, a férjem is elkísér, először jön be velem UH-ra, azt mondta, hogy a szülésre is szeretne bejönni, így már próbáltam felkészíteni, hogy mi fog történni és mit fog látni, nehogy váratlanul érje bármi. Még eddig nem vettünk semmit a kicsinek, meg szeretném várni azt, hogy legalább a 12 hetes kort elérjem, de még jobb lenne, ha már tudnánk, hogy milyen nemű. Olvastam, hogy másoknak már a harmadik hónapban kiderült, de van olyan is, hogy úgy fordul, hogy még jóval később is rejtély marad. :D Anyával két hete voltunk a tescoban és ott meglátott egy nagyon édes kis kék dínós ruhácskát, persze fiúnak és mondta, hogy ezt haza kell vinnünk. Így ő vásárolt először, de mondtam, hogyha kislány lesz, akkor is rá adom. :D Még ugyanekkor vettem egy kis könyvet, amibe bele lehet írni a szülési élményeket, a baba első szavait, súlyát a születésénél meg minden ilyen fontosabb dolgot, a szüléstől azt hiszem 4 vagy 5 éves korig, viszont a könyv meg rózsaszín, így anya fiúnak, én lánynak vásároltam.. :D